Nem törlődött a molyprofilom

Letelt a várakozási idő, 14 napig nem léptem be a moly.hu-ra, kivártam az éjfélt is, és még fél napot. Eljött az idő, hogy ellenőrizzem, hogy tényleg megszűnt a profilom a molyon. És nem. Nem tudom, miért. Tudtommal mindent úgy csináltam, ahogy kellett. Továbbra sem értem, miért nem lehet egy gombnyomással törölni a saját adataimat, ha én azt akarom. Miért kell mindenféle egyéb feltételnek megfelelni, aminek, úgy tűnik, nem tudok. Nem tudom, mit csináltam rosszul, elképzelésem sincs. Megkértem az admint, akivel leveleztem, hogy legyenek szívesek törölni. Meglátjuk..

Előzmények itt: Moly.hu: fogva tart vagy hibásan működik?

Frissítés: A levelem után törölték a profilom.

Moly.hu: fogva tart vagy hibásan működik?

Most egy panaszkodós poszt következik. 

A történet úgy indult, hogy évekkel ezelőtt regisztráltam a moly.hu-ra, és jó darabig aktívan használtam is, mert motivált a közösségi olvasás érzése. Jelöltem a haladást, idézeteket regisztráltam, amelyek tetszettek, értékeltem az olvasmányaimat, kívánságlistát vezettem. Egy-két ismerőssel is kommunikáltam, vagy csak elolvastam, amit idéztek vagy írtak arról a könyvről, amit épp olvastak. Akkor nagyon szerettem az oldalt, a mindennapjaim része volt.

Aztán egymás után jöttek a számomra logikátlan változások a rendszerben, és ezt kísérték az ellenszenves megnyilatkozások az adminisztrátoroktól, és barátságtalan légkör kezdett kialakulni. Odáig jutott a folyamat, hogy elegem lett az egész közösségi oldalból, lementettem az olvasmánylistám, és másfél évig nem léptem be.

Az utóbbi időben egyszer-egyszer kaptam az e-mail címemre értesítést, hogy olyan ismerősöm kezdett el figyelni a molyon, aki eddig nem követett. Ez majdnem visszacsábított a felhasználók közé, beléptem a régi profilommal, de azonnal elvette a kedvem egy nem szimpatikus jelenség, és azonnal ki is léptem azzal, hogy oké, mégsem jövök vissza, mert továbbra sem tetszik. És akkor még nem volt gyanús, csak a következő értesítőnél, hogy vajon honnan tudja XY, hogy az alatt az álnév alatt pont engem talál meg, amikor direkt inkognitóban használom a molyt. Amikor egy volt munkatársam kezdett figyelni a molyon, akkor jöttem rá, hogy mielőtt kiszálltam a közösség világából, még úgy volt, hogy a facebook profilom nem publikus, és az oldal nem adja ki az adataimat, most már, úgy tűnik, ez nem így van. Azt hiszem, a moly.hu vagy a facebook kampányol új felhasználókért, és ezért kiadja az ismerőseimnek, hogy ki vagyok én a molyon, és tessék engem figyelni. Ezt onnan gondolom, hogy olyan profilt láttam, ami teljesen inaktív volt, soha nem kezdték el használni, csak épp elkezdett engem (és talán másokat is) figyelni, mert kedves ismerősöm. 

Az én életemben ez a profil már nem aktuális, és továbbra sem akarom, hogy publikus legyen, így úgy döntöttem, eljött az idő, hogy töröljem magam, a türelmi idő úgyis rég lejárt. Csakhogy ez nem így megy. Nem tudom, hogy megy, de 6 napja töröltem magam, és még mindig aktív a profilom. Nem tudom, miért. Egyelőre csak a moly-tagság törlése gombot találtam meg, amiről azt hittem, arra van, hogy töröljem a moly-tagságomat (ami valószínűleg, reméltem, az összes adatom törlését jelenti), de tévedtem. Többször megpróbáltam azóta, de nem változik semmi. Nem találtam róla visszajelzést sem, hogy pl. "vettük az adást, várj X napot, és törlődsz" vagy ilyesmi. Ma már írtam egy levelet nekik, hátha úgy működésbe lép a gomb...

Mindenesetre bármi áll is a dolgok hátterében, nem tartom korrekt dolognak, hogy nem én rendelkezem arról, mikor tüntessék el a profilomat az adataimmal együtt a többi regisztrált vagy épp külső felhasználó elől. Nem érdekel, miért aktív még a profilom, mert nem tudták leprogramozni, hogy gombnyomásra eltűnjön, vagy mert nem tisztességesek. Ez így semmiképp sem korrekt. 

Törlési kísérlet 1.: Rákattintok a Moly-tagság törlése gombra.

Törlési kísérlet 2.: Próbáltam már úgy is, hogy betettem a pipát a Viszlát, és köszi a halakat elé, és úgy is, hogy nem. (Nagyon humoros..) Nem ezen múlik ;-) Minden esetben az OK gombot választottam: igen, biztos, hogy törlésre jelölöm. De mi az, hogy jelölöm? TÖRÖLNI AKAROM. Azt hogy kell, elárulná valaki?

A tíz legjobb zenéjű videojáték

A Galaktika közzé tette a legjobb zenéjű videojátékok felsorolását. Egyelőre a második öt helyezést hozták nyilvánosságra, de máris olyan játékok jutottak eszembe, amelyeknek a felsoroltaknál jobb zenéje van. Ez persze azon is múlik, hogy más játékokat ismerek, mint a felsorolás készítője.

Viszont kedvem támadt nekem is toplistát gyártani. Mindenféle videojáték közül válogattam, nem csak PC-re kiadottak közül, viszont alapból kizártam minden filmből készült játékot (pl. Indiana Jones, Star Wars, Blade Runner). Ezen kívül csak olyan játékokat vettem számba, amelyeknél minden szám egyaránt színvonalas.

10

A tizedik helyet nálam a Monkey Island nyerte. Klasszikus darab, a főtéma minden játékos fülében ott cseng mióta csak játszott valamelyik résszel. Ráadásul még eljátszani is könnyű. Michael Land szerezte az 1990-ben megjelent első részhez. A hangulat találó: karibi, bohókás és kicsit romantikus.

A Monkey Island egy vérbeli kattintgatós (point&click) kalandjáték, amelyben rengeteg filmes és egyéb utalás van, sok-sok humor és számtalan eredeti ötlet. Az utóbbira a legjobb példa a harcrendszer, ahol a vívást a közben elsütött jobbnál jobb bemondásokkal kell megnyerni.

 

9

A kilencedik hely a 2009-es Majesty 2 – The Fantasy Kingdom Sim című stratégiai játék zenéjének jutott, amelyet Andreas Waldetoft szerzett. A játék egésze alatt hangulatosan kíséri az eseményeket, ráadásul különböző variációkban áthatja a főtéma.

A Majesty 2 működését tekintve nagyon eredeti. Olyan mintha egy szerepjátékban (gondoljunk a WoW-ra, vagy a Skyrimra) mi adnánk a küldetéseket a hősöknek, akik maguk vásárolnak, szereznek tapasztalatot, és indulnak küldetésekre. Közvetlenül tehát nem avatkozhatunk bele a térképen mozgó egységek tevékenységébe, pusztán azáltal, hogy közhírré teszünk egy új küldetést tetszőleges nagyságú jutalommal, amely lehetőleg elég nagy ahhoz, hogy felkeltse a hősök érdeklődését.

 

8

A nyolcadik helyre ismét egy kalóztémájú játék került, amelyet csak azok ismerhetnek, akik játszottak PS2-n vagy Xboxon. A 2002-ben megjelent Pirates! The Legend of Black Katre gondolok, amelynek Frank Klepacki készítette a zenéjét.

A játékban egyaránt kalandozhatunk szárazon és vízen. Az utóbbi során lélegzetelálló tengeri ütközeteket vívhatunk megannyi hajóval. A pengecsattogás, az ágyúdörgés, a deszkaropogás és a felrobbanó lőszerraktár hangja mellett a legnagyobb hangulatot természetesen a zene hozza a játékba. Igazi tengeri medvéknek való!

 

7

A hetedik helyre egy magyar versenyző került, mégpedig Nagy Ervin és Kreiner Tamás zenei anyaga, amelyet Haegemonia – Az Univerzum Légiói című játékhoz készítettek. A remek látványvilágú, hazai fejlesztésű űrstratégiai játék megjelenésekor egészen új irányba nyitott működési elvével. Máig nem játszottam hasonlóval, amit ilyen jónak találnék.

 

 

Az alábbi videót pedig érdekességként linkelem be. Hallható alatta a zene is, de sokkal különlegesebb Kristóf Tibor zseniális hangalámondása. (Halk, ezért fontos feljebb venni előtte és lejjebb tekerni utána a hangerőt!)

 

 

6

A Total Annihilation a maga idejében, 1997-ben etalon volt stratégiai játékok terén. Számtalan gyártható egysége miatt rengeteg féle taktikával lehetett játszani. Zenei anyaga a játék többi részéhez hasonlóan kidolgozott volt. Mintakén álljon itt a March Unto Death című szám. Szerzője Jeremy Soule.

 

5

Cate Archer a női James Bond, aki a The Operative: No One Lives Foreverben mutatkozott be. A hidegháborús hatvanas évek kémtörténeteinek hangulatát idéző lövöldözős-lopakodós játék a vérbeli és a laza játékosok számára is egyaránt szórakoztató volt. Izgalmas küldetései és története annyira kidolgozott volt, hogy egyetlen valódi licencelt Bond-játék sem ért a nyomába.

A zenéje első osztályú, ráadásul egy bónuszlemez is járt hozzá, amelyről a játékban hallhatóakhoz hasonlóan a hatvanas éveket idéző számokat hallgathatunk. Zeneszerző: Guy Whitmore.

Ez a főcím:

 

 

És itt egy szám a bónusz lemezről is:

 

4

Sokáig kedvenc játékom volt az Outcast, amely egy igazi scifi. Sajátos voxelgrafikus megjelenítése gyönyörű képet adott a korabeli játékokhoz képest. Lennie More által írt zenéje a Galaktika listáján csak kilencedik lett, én azonban többre értékelem. Nemcsak színvonalas, de gondoskodik arról is, hogy a játék közben egy scifi filmben érezze magát a játékos. A szám címe Heaven on Adelpha. (Adelpha a bolygó, ahol a történet játszódik.)

 

3

Steve Jablonsky nevét a Transformers című trilógia nagyszerű zenéjének szerzőjeként ismerhetik a fimkedvelők. Kevesebben tudják azonban róla, hogy játékzenéket is ír, például minden idők legsikeresebb játéksorozatának, a Simsnek a harmadik részéhez ő írta zenéket (leszámítva természetesen az átdolgozásokat).

A játék lényege, hogy a játékos szereplőjének mindennapjait irányítja, a család, a gyereknevelés, a barátok, a partizás és persze a munka között egyensúlyozva. Ez utóbbi természetesen szinte bármi lehet a borpalackozástól az Indiana Jones-féle régészkedésen keresztül a köztisztviselői munkáig. A világ pedig érdekesen vegyíti a modern technológiákat az 50-es évek békebeli, kisvárosi életével.

 

2

A Sony 2005-ben megjelentetett egy különleges játékot, amelyet nálunk Shadow of the Colossus címen hoztak forgalomba, és nemrég ismét megjelent PS3-ra. Képi világa olyan, mintha akvarellel festették volna aprólékosan kidolgozva, pasztell színekkel. A főhősnek csak pár ellenféllel kell szembenéznie, ezek azonban hatalmas óriások, akiket meg kell találnia a kietlen világban, majd ki kell fürkésznie gyenge pontjukat, hogy legyőzze őket.

A Ko Otani által írt zenei anyag egyaránt visszaadja a vándorlás ürességét és a harcok hősiességét attól függően, hogy éppen mire van szükség. Tökéletesen kiegészíti a játék világát.

Az alábbi szám címe: The Opened Way

 

1

Az első helyezés egyértelműen Nobuo Uematsué a Final Fantasy sorozat legjobb részeinek zeneszerzőjéé. A sorozatba tartozik minden idők két legjobb történetű japán szerepjátéka (FF7, FF8). A sorozatról nem szeretnék írni, mert korábban már többször írtam róla.

A zenéje létfontosságú eleme a játéknak, és ez még inkább így volt akkor, amikor még nem voltak szinkronizálva, csak feliratozva. A játék hangulatának nagy részét a zenének köszönheti. Emiatt érezte a játékos a pöttöm pixelhősők harcait is eposzi harcoknak.

A sors fintora, hogy a 12. résznek csak a főcímzenéjét szerezte Nobuo Uematsu, ám ez a zene itt a legjobban hangszerelt, ezért ezt a változatot teszem be:

 

 

Akik lemaradtak

Két játékzenét szívesen betettem volna, de nem feleltek meg az általam kitalált kritériumoknak. Az egyik a Mass Effect 2 című scifihez készült trailerzene, amelyet a Two Steps from Hell szerzett. Sajnos a játék zenéje messze jelentéktelenebb ennél, ezért nem kerülhetett fel a listára. Ez a szám viszont itt meghallgatható a reklámfilmben.

 

 

Hasonló problémám volt a World of Warcfarttal, amely egy zseniális, heroikus 40 másodpercet leszámítva a minőségi de háttérbe vesző zenéje miatt szintén kimaradt a listáról.

 

Hasonlóak korábbról
Régi játékok, amelyek megérnének egy új kiadást
Word of Warcraft
Final Fantasy

Robotkatica és társai

A Sci-fi és tudomány rendezvény keretein belül részt vettünk egy rövid tárlatvezetésen a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárában. A technikatörténeti gyűjtemény nagyon sok érdekes dolgot tartalmaz számítógépektől kezdve mobiltelefonokon, mérőeszközökön, televíziókon át háztartási gépekig, és még sorolhatnám. Természetesen úgy, hogy ezek fejlődését és változását nyomon követhetjük a tárgyak segítségével. Nem csak tudományos szempontból érdekes a kiállítás, hanem különleges hangulata miatt, amit retro volta okoz, is érdemes megnézni.

A gyűjteményben megtekinthető a híres dinamó is, amelyet Jedlik Ányos készített.

A kedvencem az első magyar robotállat volt, a katicabogár, amely követi a fényt, és amikor sírni kezd (ha megnyomják valamelyik pöttyét), simogatásra nyugszik meg.

Még több részlet olvasható a kiállításról ezen a linken, ahonnan a fénykép is származik. Ajánlom mindenkinek a kiállítást, nagyon érdekes programot nyújt. A múzeum épülete Budán található a XI. kerületben, kellemes környéken, megközelítése nem okoz nehézséget. Keddtől péntekig 10 órától délután 4-ig látogatható, illetve minden hónap első szombatján 10-től délután 5-ig.

A múzeum honlapja, ahol még több információ és érdekesség olvasható: http://www.omm.hu

A robotkaticáról szól ez a hír is: Katicabogár.

Hasonló bejegyzések:
Mindent a szemnek... utazó kiállítás
Arany Vénusz
A májusi Galaktika

Lépést tartunk…

Néhány napja létrehoztunk egy oldalt a Facebookon, ahol mostantól minden új bejegyzés megjelenik, és tájékoztatja a követőket az újdonságokról. Ezzel együtt került ki a ‘like’ jel is a blog jobb oldali sávjába.

A Tetőtéri páholyunk szeretettel várja olvasóit a közösségi oldalon is!

Prince of Persia háttérkép

Aki látta az Idő homokját, vagy játszott az ezredfordulón megjelent Prince of Persiák valamelyikével, nem szükségszerűen ismeri a PC-re 1990-ben megjelent első játékot. Akkor nagyon modern volt. Ma már persze nem olyan nagy szám, már vagy kilenc éve megjelent mobiltelefonra is.

Ennek ellenére a Prince of Persia kifejezés mindig felidézi a legelső, floppyról futtatott játék zenéjét és kézzel rajzolt nyitóképét. Ma elkapott a nosztalgia, ezért elhatároztam, hogy háttérképet készítek a nyitóképből. A nehéz csak az volt benne, hogy kora miatt a játék nagyon alacsony felbontású volt, ezért ha csak beraktam volna háttérnek a képet, az eredmény csúnya lett volna.

Megoldásképpen vektorgrafikussá alakítottam, hogy minőségromlás nélkül átméretezhessem, aztán némi GIMP-beli simításokat követően már el is készült az 1440×900-as felbontású háttérkép. Alább letölthető. Ha szeretnétek, hogy más méretben is letölthető legyen, írjatok.

Kattints a képre a nagyításhoz!
Korábbról:
Karácsonyi háttérkép
Perzsia hercege – Az idő homokja
Prince of Persia – Forgotten Sands

Karácsonyi háttérkép

Elkezdtem ismerkedni a GIMP nevű grafikai programmal, ami a PhotoShophoz hasonló. Eddig csak a Paintet használtam, de meggyőztek róla, hogy az túl primitív. Most nagy érdeklődéssel és egy kis türelmetlenkedéssel térképezgetem a GIMP nyújtotta lehetőségeket. Alig várom, hogy kiismerjem, és könnyedén megvalósíthassam a fejemben születő terveket! Az első elkészült tervem a közelgő ünnepekre való tekintettel ez a karácsonyi háttérkép. Egy kicsit visszafogottabbra terveztem eredetileg, de azért megtartom. :) Feltöltöm az alapot is külön, a kész változatot pedig kétféle méretben (1366×768 és 1024×768), így ha valakinek tetszik, le tudja tölteni.

1366×768 karácsonyi

1366×768 karácsonyi, díszekkel

1024×768

Korábbiak:
Karácsonyi dísz
Csokis kézkrém és társai
Kényelmes és praktikus – Laptoptartó

Kényelmes és praktikus – Laptoptartó

Gyakran előfordul, hogy a laptopomat nem az íróasztalon, hanem például az ágyban ülve használom. Ilyenkor több probléma is felmerül, ami megnehezíti a géphasználatot: egyrészt a felület nem megfelelő, mert nem szellőzik rendesen a laptop, másrészt ölbe téve kényelmetlen, mert kemény, könnyen megbillen, és folyamatosan melegszik. Pár napja viszont kaptam egy BRÄDA névre hallgató laptoptartót (az Ikeából származik). Rettentő praktikus találmány! Az alja egy párna, ami ráadásul könnyen leszerelhető és mosható. Ezenkívül a párnának van egy kis zsebe is arra az esetre, ha szeretnénk valamit a közelünkben tudni, valamint egy füle, aminél fogva a pehelykönnyű szerkezet egyszerűen szállítható. A tartó teteje egy merev műanyaglap csúszásmentes felülettel és félköríves kialakítással, hogy a gépet használónak kényelmes legyen.

Nem csak ölbe téve praktikus. Nagy előnye, hogy a párna, amin áll, bármilyen egyenetlen felülethez alkalmazkodik.

Egy apró dolog van, ami lehetne jobb: kicsi hely marad az egérnek. Igaz, a laptopot egér nélkül is lehet használni, ezért ez a dolog nem kérhető számon a találmányon épp úgy, mint ahogy a pohártartó sem. :)

Viszont érdemes megjegyezni még azt is, hogy nem csak laptophoz használhatjuk! Írhatunk, rajzolhatunk, olvashatunk rajta, és ki tudja, valaki talán az ágyba kapott reggelit is erről fogyasztja.

A termék az IKEA honlapján:
BRÄDA Laptoptartó @ IKEA

Árukapcsolás

Egy informatikai üzlet új terméktípus felé nyitott. Hírlevelében mindezt az alábbi módon vezette fel:

Azért a diszkréció nem egészen ugyanaz, mint a rávezetés arra, hogy hazudj… Ezentúl senki ne lepődjön meg, ha processzor helyett vibrátort vagy hálókábel helyett bondage készletet talál a csomagban. És akkor még nem is beszéltünk az akciós termékekhez adott ajándékok sokszínű lehetőségeiről.

moly.hu

A moly.hu egy izgalmas lehetőségekkel teli oldal könyvmolyoknak vagy nem könyvmolyoknak. Azoknak, akik szeretnek olvasni, szeretik leírni és megbeszélni véleményüket az olvasott művekről, és akik előszeretettel másolnak ki érdekesnek ítélt idézeteket olvasmányaikból.

Több forrásból hallottam már az oldalról, de csak most jutottam odáig, hogy megnézzem. Rögtön regisztráltam is, és azóta egyfolytában ott vagyok, és könyvekre vadászom. Még nem fedeztem fel minden lehetőséget, amit az oldal kínál, de amit már használok, az nagyon tetszik! Listát vezethetek a már elolvasott könyvekről, leírhatom a véleményem róluk, vagy csak csillagokkal minősíthetem őket. Közben minden egyes könyv saját adatlappal rendelkezik, ahol a műről szóló információkkal, a különböző kiadások fotóival, mások által kimásolt idézetekkel és a többi olvasó véleményével találkozhatunk. Van listám a tervezett jövőbeli olvasmányokról, és van egy kívánságlistám azokról a könyvekről, amiket szeretnék megszerezni.

Nem könnyű elszakadni az oldaltól, főleg így elsőre, de azért lassan itt az ideje bezárni a lapot: megyek, olvasok egy kicsit!

A Facebook mindent tud, és soha nem enged el

A Facebook, ahogy mindenki tudja, de senkit nem érdekel, visszaélésekre ad lehetőséget. Amikor az egyik szolgáltatást ellenem használták fel, úgy döntöttem, köszönöm, de ebből többet nem kérek. Törölni akartam magam, de hogy az adatlap törlése gombot hol találom, nem sikerült kiderítenem, így maradt az összes fénykép és információ egyenkénti törlése, majd az egyetlen lehetőség: hibernáltam a fiókot. De figyelem, ha egyszer véletlenül újra belépek, a fiókom megint aktív lesz! De hogy lépne be valaki véletlenül? Hát úgy, hogy a Facebook ezután is rendszeresen bombázott levelekkel, és úgy voltam számon tartva, mint előtte, pl. továbbra is jöttek az értesítések, hogy az ismerőseim meghívót küldtek, vagy más történt, amit érdemes megnéznem, lépjek be! Egyáltalán nem éreztem úgy, hogy már nem vagyok ott, csak épp nem tudtam, mi az, amit nem látok abból, ami még mindig érint.

Egy évig ment ez így, míg valaki rátalált egy nagyon furmányos módon elrejtett lehetőségre, amivel tényleg törölhettem magam, de vigyázni kellett, nehogy 2 héten belül bejelentkezzek, mert az mindent visszavon! Letelt a 2 hét, és a következő Facebook-levélig azt hittem, ők már nem tudnak rólam. Dehogynem! Bármelyik ismerős bármikor kiad rólam bármilyen adatot. Így történt, hogy egyszer arról kaptam értesítést, hogy feltettek rólam egy fényképet, amit csak akkor nézhetek meg, ha regisztrálok, regisztráljak hát! És rendszeresen kapok olyan e-maileket, hogy “X ismerősöd regisztrált, regisztrálj te is!” ezután felsorolás, kit ismerhetek még a rendszerben jelen levők közül. Ami a megdöbbentő, hogy nem a már említett X-től származó adatokból vonja le a következtetést. Mert X-et a mostani környezetemből ismerem, de a  vele kapcsolatos levélben szerepel Y is, akit teljesen más városból, teljesen más csoport kapcsán ismertem valaha. De honnan tudja a Facebook, hogy X-et is, Y-t is és Z-t ismerem, egyiket a világ egyik feléből, másikat a másikból, egyiket 20 éve, másikat 10 éve, a harmadikat meg pár napja, miközben egyiknek sincs köze a másikhoz?

A Facebooktól, úgy látszik, sosem lehet szabadulni. Közben a rendszernek olyan emberekről is van tudomása, akik még nem regisztráltak, mert mindenkitől begyűjti az információkat minden emberről, akivel valaha kapcsolatba került. Aztán mindenkit levelekkel bombáz, és hetente többször arra biztat, hogy regisztráljon és adjon ki még több adatot magáról és ismerőseiről.

Amúgy hogy lehet, hogy bárki bejelölhet egy fényképen anélkül, hogy nekem jóvá kellene hagynom? És hogy bárki kiírhat rólam bármit? Meg van a jogom, hogy utólag, miután minden ismerősnek naplózta az egész történést, töröljem, de hogy előre cenzúrázzam, ahogy az iwiwen, az lehetetlen.

Közben egyre több ember mindennapjainak lett és lesz része a Facebook. Mindenki ott kommunikál, ott ad hírt magáról és másokról, ott közli az ismerősökkel a fontos információkat, ott mutatja meg a fényképeit, e-mailben pedig nem, mert “a Facebookon mindenki fent van! Te nem? Akkor gyorsan regisztrálj!”. Ennek köszönhetően maradtam már le rendezvényről, mert nem jutott el hozzám a meghívó, és nem jutok hozzá olyan fényképekhez, amik engem is érintenek és érdekelnek, mert csak a Facebookon tették elérhetővé őket.

Aki nem regisztrál a Facebookon, az mindenképpen rosszul jár, mert így mindenből kimarad. És amúgy is: mindenkit számon tart a rendszer, azt is, aki nem regisztrált. Még.

Az új Word

A héten a Microsoftnál Word 2010 Beta néven próbálhattam ki a népszerű szövegszerkesztő alkalmazás új verzióját, amelynek még nem végleges a neve.

Első ránézésre nagyon hasonlít elődjéhez, a Word 2007-hez, amely elsőre sokaknak ijesztően szokatlan volt, ám végül nagyon kényelmesnek bizonyult. Az eszköztárakat ahhoz hasonlóan fülekre osztották. Újdonságot a File menü újbóli megjelenése jelent, amely visszafoglalta helyét az Office gombtól, amely leginkább csak a Windows Vista és a Windows 7 gömbszerű Start menüjét ellensúlyozta a szemünk számára.

A File füllel behívható lap a teljes képernyőt betölti, és könnyen átlátható elrendezésben mutatja a hagyományos tartalmat (Megnyitás, Mentés stb.). Érdekesség, hogy a nyomtatás párbeszédpaneljét beépítették ide teljes egészében.

Amit nagyon praktikusnak találok, az a File menü Info menüpontjának Változatok (Versions) része, ahol aktuális dokumentumaink korábbi biztonsági mentéssel létrejött változataihoz térhetünk vissza. Sőt, korlátozott mértékben, de képes korábban bezárt, mentetlen dokumentumok visszahozására is (menüben állítható).

Mentés tekintetében továbbra is kényelmesen rugalmas maradt. Él a hagyományos Word 97-2003 típusú mentés továbbra is (azaz több mint egy évtizedre visszamenőleg kompatibilis), sőt immár alapból menthetünk PDF formában is.

Néhány egyéb újdonság a teljesség igénye nélkül:

• A vonalzóhoz hasonlóan elrejthető eszköztár.
• Szövegdoboz (és egyéb befoglalóban lebegő ábrák) elhelyezésének lehetősége táblázatban és táblázaton.
• A befoglalóban lebegő ábrák végre nem vadulnak meg a felső és az alsó margó közelében.
• Mentett dokumentumok címkézése.
• Keresési találatok gyors megjelenítése szövegkörnyezettel.
• Otthon telepített Word távoli elérése.
• És ami még határozottan pozitív: az automatikus javítás első alkalommal, amikor keresztbe tesz, bűnbánóan felkínálja saját kikapcsolását is.