I Dream of Jeannie

Talán Anthony Nelson lett volna a világ leghíresebb űrhajósa, ha rakétájának hajtóművében nem következett volna be valami végzetes hiba. Így azonban egy szigeten kellett tétlenül várnia a mentőalakulatot. Miközben S.O.S. feliratot épített kövekből és fadarabokból a partra, kezébe akadt egy palack, és…

Az biztos, hogy Nelson arra nem volt felkészülve, hogy egy dzsinn lakik benne. Azaz egy dzsinnlány, akit több ezer éve palackozott be egy kéretlen kérő bosszúból, amiért visszautasították. Később talán gondolt arra, hogy hülyének nézik, és kirakják az űrprogramból, ha bárkinek beszél róla, de azt nem tudhatta, hogy a dzsinnlány puszta jószándékból (vagy önzésből talán?) megpróbálja elválasztani őt menyasszonyától, akinek az apja történetesen bátor űrhajósunk felettese… És persze mindez csak a kezdet…

Szeretem az I dream of Jeannie című sorozatot. Akkor találkoztam vele, amikor pár éve idehaza vetítette a Viasat3 néhány epizódját Jeannie, a háziszellem címen.

Azért kedvelem, mert amellett, hogy nagyon szórakoztató, nem kanapékomédia. Pazar a látványvilága. Zseniális trükkök vannak benne, rengeteg díszlet, űrhajók, NASA… És persze a dzsinnlányt* alakító Barbara Eden gyönyörű. És szebbnél szebb ruhákat visel. Nem is beszélve a 60-as évek Amerikájának egyéb szépségeiről, békebeli hangulatáról.

Larry Hagman is nagyon jóképű, és elképesztően emberien viselkedik ebben a szokatlan helyzetben.

_______________________
*saját nővérét és anyját is ő alakítja XD

Filmekről korábban:
X-Men III. – Az ellenállás vége
Hosszú álom
Shall We…?

Interstella 5555

Na tessék, már megint filmet néztem munka helyett. Igaz, ezúttal csak egy hatvanperceset. Maga a film, az Interstella 5555 elég rendhagyó, legalábbis még nem sok hozzá hasonlót láttam. Elég izgalmas és kalandos története van, ám nincs alatta sem szinkron, sem zajok. Csak zene. Egy teljes album van alatta. A Daft Punk Discovery című lemeze, amely számomra teljesen ismeretlen volt, eddig csak egyetlen számot hallottam belőle, a Harder, Better, Faster, Strongert, amelyet a LEGO Battle Droid Band klipből ismertem.

A film maga is klipszerű, de színvonalát, történetét, vágástechnikáját tekintve sokkal inkább film, mint klip. Még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy elsőosztályú grafikai komponáltsága miatt a látvány nagyon jól illeszkedik a hangzáshoz.

A zene tetszett, jó volt a filmhez, akár kellemesnek is mondhatom, bár nem tudom, ha a film nem volna, meghallgattam volna-e. Az viszont elképzelhető, hogy így később hallgatni fogom, mert a zene megtelt számomra a történettel, így sokkal többet jelent majd.

A film viszonylag átlagosan indult, de nagyon szép és izgalmas. A látványvilága is igényes. A főhősnő alapból szép, az űrhajós meg, akit a történet főhősének érzek, viselkedésével, arcjátékával, vidám elszántságával David Starra emlékeztetett Isaac Asimov Űrvadász sorozatából. Pilótaruhája is a klasszikus scifi-kor öltözékeit idézte nekem.

Animékről korábban:
Mononoke Hime vs. Nausicaa
Laputa – Castle in the Sky
Millennium Actress

Mahjong a Final Fantasy VII-ben

Tegnap gondoltam egyet, és elővettem egy kicsit a Final Fantasy VII-et. Ahogy játszottam, egyszer csak egy mahjongtáblára bukkantam benne.

Jól kivehető, hogy az asztalon, amely mellett Cloud áll, szabályosan négyen játszottak. Látható az is, hogy ez egy félbehagyott parti. A fal fele már elfogyott, a talonban már sok kő van, de még egyik játékos sem mutatta be a lapját.

Korábbi bejegyzések:
Monoke Hime vs. Nausicaa
X-Men III. – Az ellenállás vége
Laputa – Castle in the Sky

Mononoke Hime vs. Nausicaa

Az utóbbi időben sorra nézem a Ghibli Stúdió filmjeit. Így került tegnap a kezembe, pontosabban a szemem elé a Nausicaa. Miyazaki Hayaótól már csomó filmet láttam, és mind tetszett, leszámítva a Lupin III-at aminek a stílusa egyáltalán nem jött be. Legutóbb a Laputa, az égi palotát nézhettem meg újként, de nagyon régen megvettem már dévédén a Chihiro szellemországbant is, és épp ma kaptam meg A vándorló palotát. Valamikor régen még láttam a Vadon hercegnőjét is, videóra is felvettem a tévéből, bár még nem néztem meg újra azóta sem.

Most, hogy a láttam a Nausicaát, megdöbbentett a két történet hasonlósága, noha a két világ gyökeresen különbözik, hiszen a Nausicaa egy elképesztően gazdag fantázival létrehozott önálló világ, míg a Vadon hercegnője szinte történelmi filmnek is majdhogynem elmegy.

A két történet sem kimondottan azonos, de a mondanivaló 85%-a mindenképpen. Tagadhatatlanul vannak közös látványelemek is. Igyekszem két szélsőségesen távoli példát hozni. A Vadon hercegnőjében a megvadult vadkanistenség formája és viselkedése megdöbbentően emlékeztet a Nausicaa ohmu-bogaraira; a Nausicaaban pedig a tolmék hadsereg hadúrnője is kísértetiesen hasonló Lady Eboshihoz, a Vadon hercegnőjének egyik hőséhez (hadseregének technológiáján túl viselkedésében is). A Nausicaa sokkal bonyolultabb, jobban megdolgoztatja a néző eszét, fantáziáját.

Számomra érthetetlen, hogy miért kellett tizenhárom évvel az idehaza A szél harcosai címen ismert Nausicaa megjelenése után szinte teljesen megismételni a történetet gyengébb szereplőábrázolásokkal. Vajon csak azért, hogy megnézzük, milyen lett volna a Nausicaa, ha Asbet herceg szemszögéből nézzük végig az eseményeket, amelyek ezúttal a XV. századi Japánban játszódnak? Aligha.

Akárhogy is, tény, hogy a Vadon hercegnője című anime egész jó, A szél harcosai viszont zseniális anime. Ez utóbbi mindenképp olyan, amit érdemes megnézni, többször is.

Animékről korábban:
Laputa – Castle in the Sky
Millennium Actress

X-Men III. – Az ellenállás vége

Nem mondhatnám, hogy meglepett a film. Legalább annyira jó volt, mint az első vagy a második. Volt pár dolog, ami nagyon tetszett, és volt pár dolog amit nagyon sajnáltam, mert nagyon nem tetszett, de azt hiszem, összességében nagyon jó film. Egyben méltó zárása is a történethármasnak.

Ami leginkább tetszett, egyrészről Vadóc gyógyulása és személyes happy endingje volt. Másrészt nagyon stílusosnak és elegánsnak tartom továbbra is Farkas figuráját. Hugh Jackman olyan arculatot adott ennek a filmhősnek, amely kiemelkedik a tucat férfifőszerepek sorából.

Ami nagyon nem tetszett, az egyrészt a hihetetlenül magas halálozási arány volt. Főnix annyi ártatlan embert atomizált, hogy ajaj… És ha már Főnixnél tartunk, valljuk be férfiasan, Famke Janssen bizony felszedett pár kilót a korábbi részek óta. Ez persze magában még nem lett volna baj, hiszen az örökfiatal Farkasnak is elnézi az ember, hogy kicsit… markánsabb lett az arca, mint korábban, de szegén Jean Greyre folyton olyan ruhákat adtak, amiben minden gramm tízszeresen látszott. Ott volt például a laborban az a combvillogtató ruhácska, amelyben úgy festett, mint egy tízgyermekes családanya. Ilyen a végeruha is, amiről szintén pontosan lehetett volna tudni, hogy nem fog bejönni a szemnek, hiszen Jennifer Garner is rémes tehenészlány-kinézetű lett a simuló piros dressztől az Elektrában.

Egyébként komolyan gondolkodom rajta, hogy valami nem stimmel velem. Szegény Mystic pácbanhagyásán annyira kibuktam, hogy még professzor Xavier halála sem tudott igazán megrázni. Végig azon izgultam, mi lesz szegény lánnyal. Kitaszítva, egyedül otthagyták megalázva és meztelenül egy szétvert konvoj kellős közepén cserébe, amiért hazudott, csalt, lopakodott, ölt és még fel is áldozta magát Magneto kedvéért. Tudom, Farkas Jean Greyt szerette, de engem egy ilyen igazságtalanság után Jean pusztulása nem tudott felzaklatni. Különösen azok után, hogy egyszer már elsirattuk szegényt, másrészt pedig lehetett tudni (a professzor megöléséből), hogy Főnix amúgy is menthetetlen.

A film vége minden tekintetben nagyon tetszett. Nagyon örülök, hogy Hugh Jackman és Ian McKellen mellett ezúttal Halle Berryre is több idő jutott.

Ha valamit komolyan sajnálok, hogy nem tudtuk meg végül (egy bevágáson kívül), mi lett Mystickel. Mondom, én nagyon drukkoltam neki egy boldog befejezésért. Tipikusan az a figura volt, aki sehol nem találja a helyét, ezért könnyű rosszra bírni. Ennek ellenére szerettem, mert szép volt (igaz, ez Rebecca Romijn érdeme), különleges, és nagyon igazságtalanul bántak vele.

Filmekről korábban:
Hosszú álom
Shall we…?