2006. október 24., kedd

Hosszú álom

Nagyon kellemes mozi volt, bár mintha lett volna benne egy törés, amikor a film közepe táján Philip Marlowe egy volt alkalmazott üldözésébe kezdett. Később kitisztult a kép, és a szálak összetalálkoztak, de a közepe táján határozottan leült a film.

Különösen érdekes volt a hasonlóság aközött, ahogy főhősünk a nőket fűzte, és ahogy a főhősnőt. Pusztán léptékkülönbség volt a kettő között. Meg az, hogy a többit természetesen az erkölcsös Egyesült Államok szülötte lévén nem csókolta meg.


Néznivalókról korábban:
Millenium Actress
Shall we…?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése