World of Warcraft

Ha volna közhelygyűjtemény, amelyben szerepel a World of Warcraft, a következő kifejezéseket írnák mellé: internetes szerepjáték, függőséget okoz, drága havidíja van. Rossz tapasztalatok a környezetemben is voltak róla, egy ismerősöm el is ásta a játék telepítőlemezeit, hogy párja figyelmét legalább egy rövid időre elvonja a képernyőről.

Eszem ágában sem volt hasonló zombivá válni a gép előtt, úgyhogy távol tartottam magam az egésztől. A dolog érdekelt, de az előítélet már csak ilyen. Aztán, amikor már ismerősök hívtak, végül beadtam a derekam, hogy kipróbálom. Ha játszani kell, mindig szívesen feláldozom magam…

Tegnap elkezdtem egy ingyen elérhető tíznapos próbafiók használatát. Egy nap játék után kellemes benyomásaim vannak róla. A függés kialakulását még nem érzékelem. Igyekszem majd később is figyelni, hogy ne alakuljon ki.

A grafika elég jó, és a játék is élvezetes. Igaz, a héten felkerült nagyszabású frissítésnek köszönhetően most annyi játékos mászkál mindenfelé, hogy a fővárosban szinte folyamatosan fagyott a gép a terheléstől, hogy mindnyájukat kirajzolja.

A világ fantáziadús, és rengeteg mindent lehet csinálni a küzdelem mellett a főzéstől a régészkedésen keresztül a növénygyűjtésig. Az is érdekes, amit a fő játékmenet sugall: érdemes segíteni másokon, mert cserébe a tárgyi vagy pénz jutalmon túl mást is adhat: beajánl másnál, vagy éppen közelebb kerülhetünk a közösséghez, amely magába foglalja őt. A játék alapja ez: jótett helyébe jót várj. Ez illik a megteremtett mesevilághoz.

Eddig persze miben sem különbözik A World of Warcraft egy egyedül játszható szerepjátéktól, de az egyik legfontosabb vonulatról még igazából nem beszéltem, a többi játékosról. Lehet egymáson segíteni, csapatban dolgozni, kincseken osztozni, céhekbe tömörülni, együtt gyakorolni. Ráadásul annyiféle képesség és szerepkör van, hogy az összetartás sokkal többet ad cserébe a puszta számbeli fölénynél.

Olyan szempontból is rokonszenves a WoW, hogy nagyon szeretek ismerősökkel játszani, és ha nem is vagyunk egy valós térben, de erre itt virtuálisan lehetőség van. Ez persze (ahogy erre a játék maga is felhívja a figyelmet a tippek közt) nem helyettesíti a barátokkal élőben történő kapcsolattartást.

Korábbi bejegyzések:
Prince of Persia   Forgotten Sands
Half Life: Blue Shift
Portal