Az utóbbi időben több irányból is értek olyan benyomások, információk, ingerek, amelyek arra ösztönöztek, hogy elhiggyem, hogy érdemes reggel korábban kelni egy kis reggeli edzésért. Miután a beszámolók és motiváló gondolatok elértek nálam egy bizonyos szintet, úgy döntöttem kipróbálom. A következő mondat tett a legkíváncsibbá, amit nemrég hallottam egy már nem fiatal embertől: "éjjel 3-kor értem haza, ezért felkeltem korán reggel, és futottam X kilométert, hogy ma friss legyek".
Kipróbáltam hát, hogy nálam is működik-e, hogy egy brutális munkanap hajnalán mi ér többet, ha fél órával tovább alszom, vagy ha fél órát tornázom. Hihetetlen volt, amit tapasztaltam, ugyanis a rövid alvás ellenére egész nap energikus voltam, és így lelkileg is képes voltam feltöltődni a hosszú munkanap eseményei által.
A dologhoz hozzátartozik, hogy nem állok meg a hajolgatós, nyújtózkodós, gerinccsavarásos gyakorlatok után, hanem az izmaimat is jól megdolgoztatom. Korábban már volt a reggeli rutinom része az amolyan reggeli bemelegítést szolgáló tornasor, de az csak felébredni segített, nem töltött fel egész napra energiával.
Szóval múlt hét óta mini edzéssel kezdem a legkeményebbnek ígérkező napjaimat, ezzel folytatom a legrövidebb éjszakáimat, és nagyon jó!! Emellett a kávé már csak desszertszámba megy.
Különösen jó a világos hajnalokon tornázni, amikor "mosolyog a napsugár", és "itt van az egész nap előttem, bármi lehet még". És ma már 6-kor sütött a nap! :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése