Tippek átverés ellen, avagy a rosszra alkalmazott pszichológia

Tavaly jelentkeztem egy álláshirdetésre mint teljesen tapasztalatlan álláskereső. Az állás telefonos tájékoztató néven futott, ezért szimpatikus volt: embereknek fogok segíteni úgy, hogy ellátom őket olyan információkkal, amelyekre szükségük van. Átmentem az első próbán, így elkezdtek kiképezni a feladatra, és kezdett egyre gyanúsabbá válni a dolog, mert az nem telefonos tájékoztatás volt, amire felkészítettek. Velünk, az állásra jelentkezett potenciális beosztottakkal is azt hitették el, segíteni fogunk. A szöveg a következő volt: felmérést végzünk, hogy szükség van-e a környéken informatika oktatásra. Majd el kell kezdeni beszélgetni a telefon túloldalán lévővel úgy, hogy érezze, kíváncsiak vagyunk rá. Beszélgessünk velük, mintha barátkoznánk, és amikor megismertük, a vele kapcsolatos információink segítségével beszéljük rá, hogy iratkozzon be a tanfolyamra. Manipulációra tanítottak minket, és megdöbbentően részletes elméleti háttérrel rendelkeznek hozzá. Én kiszálltam belőle, és el is felejtettem, csak épp annyit tanultam meg, hogy telefonos munkát hirdető állásra nem szabad jelentkeznem.

Aztán néhány hónapja történt, hogy eszembe jutott az alapos elméleti-gyakorlati kiképzés, amikor is a másik oldalról tapasztaltam meg a szituációt. A mobilszolgáltatóm hívott fel, hogy ajándékpontjaimnak köszönhetően olcsón vehetek telefont. Nem hagyott sok választást az ügyintéző hölgy, ő eldöntötte, hogy okostelefonom lesz, (pedig előzetes családi egyeztetés alapján olcsóbbat szerettem volna) azt is, hogy milyen márkájú (a többi fajtát nem lehetett kihúzni belőle). Végül beletörődtem, hogy meg kell beszélnem a családdal, hogy egy picit mégis több a havi részlet, de nem sokkal, és megrendeltem az okostelefont. Az ügyintéző mindenáron rá akart beszélni telefonos internet előfizetésre is, de akkor éreztem, hogy csapdába akar csalni, és nagyon jó kiképzést kapott. Ugyanis olyan módon fogalmazott, hogy egyszerűen nem lehetett rá nemet mondani. Vagyis nagyon kellett koncentrálnom, hogy úgy válaszoljak, hogy azt ne lehessen beleegyezésnek venni. És újabb és újabb fogásokat vett elő, hiába állítottam végig nagyon határozottan, hogy nem kell internet a telefonomra. Azt, hogy interenet nélkül kikeveredtem ebből az alkudozásból, csak annak köszönhettem, hogy felismertem a stratégiát, amire kiképeztek, és sikerült kivédenem.

A történet itt nem ért véget, mert nem sokkal a telefon megrendelése után bevillant, hogy az okostelefon ára nem lehet annyi, amennyit mondott, mert voltak egészen friss információim a témában. Az ügyintéző drágábban adta el nekem a Galaxy Minit, mint a listás ár, azzal a szöveggel, hogy az ajándékpontjaim miatt most 20-30 ezer forinttal olcsóbban kapom, mint amennyibe kerül. Épp egy plázában voltam, és az ottani boltjukból kértem árlistát és tájékoztatást, amiből kiderült, hogy a telefonos ügyintéző szépen félrevezetett, a Galaxy Ace árát hazudta a Mini árának, és végül pár ezer forinttal még többért adta el a Minit, mint amennyiért kedvezmény nélkül megvehettem volna.

Visszahívtam az ügyintézőt, elmondtam, mi a helyzet, és még akkor is hazudott, amikor felvilágosítottam róla, hogy a kezemben tartom az árlistát. Végül határozottan és értetlenül úgy reagált, ő nem a Mini árát mondta nekem, hanem az értékét. (!!!) Nagyon jól kezelte, hogy számon kérem, úgy csinált, mintha nem történt volna semmi, és miután töröltettem vele a megrendelést, még megpróbált rábeszélni egy Galaxy Ace-re, ha már szóba hoztam.

Azért írtam le mindezt, mert úgy érzem, túlságosan elterjedt a látszólag tisztességes szolgáltatóknál is, hogy a betanított trükkökkel átverik az ügyfeleket. Ráadásul ha kiderül, hogy tisztességtelenek voltak, az is következmények nélkül marad. Attól tartok, sehogy máshogy nem lehet ellenük tenni, mint hogy felhívom rá a figyelmet, hogy vigyázni kell, és soha nem szabad elhinni azt, amit az ügyintézők mondanak. Néhány hete ugyanehhez a telefonos szolgáltatóhoz mentünk be, mert ezeréves mobilomat egy újabbra szerettem volna cserélni, mert tudtam, hogy már jó régen lejárt a hűségidő. Az ügyintéző kedves volt és segítőkész, bár egy picit határozottabb (erőszakosabb) a kellemesnél, de a kedvesség dominált, így bizalmat keltett. Mellékesen megjegyezte, hogy hiszen az előfizetésem nem is éri meg, már régóta van sokkal olcsóbb! Körültekintően mindent úgy intézett, hogy az nekünk nagyon megérje, bár egy-két dolgot úgy vett igénybe a nevünkben, hogy szerinte praktikus, és meg sem kérdezte, akarjuk-e, de figyeltünk és kiderült a dolog. Nagyon elégedetten távoztunk, mert gyakorlatilag ingyen adtak egy okostelefont, ingyen internetet hozzá, és tudtuk, hogy ezután kevesebbet fizetünk, és lebeszélhető az egész havidíj. Nem kellett nekem okostelefon, internet a mobilomra pláne nem, de adták, járt ingyen és kész, úgy tűnik, ez már a minimum szint az országban. És csak akkor döbbentünk meg, amikor megjött a mobilszámla, mert valahogy akárhogy néztük, az előfizetés havidíja nem kevesebb a korábbinál, hanem többszöröse annak! Megnéztem a szerződéseket, amiket kaptam, és nincs példányom olyanból, amelyik az előfizetést rögzítené. Nem tudjuk bizonyítani, hogy azzal a szöveggel, hogy olcsóbb lesz, ránk sóztak egy sokkal drágábbat. Elmondom, hogy érték el: az ügyintéző bűbájos, de kellően határozott, hogy elérje, amit akar. Gyorsan dolgozik, mindenbe belekap: új telefon, új előfizetés, ilyen kedvezmény, olyan kedvezmény. Egyszer a telefonról beszél, aztán mutatja az előfizetés jellemzőit, tanulmányozzam csak, aztán elém nyom egy másik papírt, hogy mit akarok ingyen, sms-t vagy mms-t? Aztán felhívja párszor a figyelmet, hogy még valamit észrevett a csomagunkon, amit ha megváltoztat, mennyivel jobban járunk. Gyorsan dolgozik, mégis hosszan tart az egész, mert minden egyes részletét megvizsgálja az ügyemnek, mindenről tájékoztat, mindenre rákérdez, mindenfélét javasol, néha klikkelget, néha eltűnik a raktárban, és amikor már alig tudunk megállni a lábunkon a pult mögött, eljön a szerződéskötés ideje. Repülnek a papírok, gyorsan írjam alá, kapkodva egy papír ide, egy papír oda, még ezt is, meg azt is, miközben kedves hangon beszél és bizalmat keltően mosolyog, és minden egyes szava azt sugallja, segít nekünk mint a témában jártas ember, és megbízhatunk benne. Ezerféle ingyenes szolgáltatást is kapunk, például ingyen lecserélték a simkártyám, ami elvileg pénzért lenne, nem is beszélve az új készülékről és az ingyen netről, amit luxusnak tartottam, de most muszáj elfogadnom, hogy lesz, mert nincs más választásom, ingyen adják, ha kell, ha nem, ezért örülök is neki lelkiismeret-furdalás nélkül.

Szóval fokozatos megy a bizalomkeltés, a figyelemelterelés (amíg nézegeted a készülékeket/ajándékkedvezményeket, hogy melyiket választod… stb.), a követhetetlen mennyiségű információ árasztása, az ügyfél észre sem veszi, hogy becsapták, és még azt sem, hogy nincs dokumentáció arról, mit írt alá. Igaz, lehet, hogy nem írtam alá semmit, talán elég volt a szóbeli beleegyezésem, hogy ő valamit beállítson a számítógépén. A lényeg, hogy jól átvertek, és bizonyítani sem tudom. Valószínűleg visszavonni sem lehet a történteket, mert két év a hűségidő.

Csak az jut eszembe, hogy kenyeret és cirkuszt a népnek. Hú de jó, hogy netezhetek már a buszmegállóból is az okostelómmal ingyen, de valahol mégis ráfizettem, hogy elfogadtam ezt a sok szuper ajándékot.

 

Mindenesetre kiderült még néhány dolog, amire figyelni kell, ha nem akarjuk, hogy átverjenek.

1) Mindegy mit és hol vásárolsz, nem számít, hogy az aluljáróban vagy, vagy a legelegánsabb üzletében egy nemzetközi cégnek, mert az utóbbi talán még profibban vezet félre.

 

2) Ne hagyd, hogy az ügyintéző sürgessen, tudd, mit írsz alá, mert nem biztos, hogy az van a papíron, amit ő kedvesen elmond.

 

3) Előre gondold át, mit akarsz, és ragaszkodj hozzá. Ha mégis van jobb ajánlat, menj haza, nézz utána, gondold át, hogy tényleg jobb-e és tényleg szükséged van-e rá. Ha igen, akkor menj vissza, és ragaszkodj csak ahhoz, amiért bementél.

 

4) Mindenről legyen saját dokumentumod, hogy lásd, hány dolgot igényeltél, módosítottál. Nagyon figyelj oda, hogy semmit ne felejtsen el igazolni az ügyintéző, és mindenből odaadja a példányodat.

 

5) Telefonon keresztül ne menj bele semmibe, és ne árulj el magadról semmit. Csak személyesen intézd az ügyeket, ha nem lehet, akkor biztos, hogy nem teljesen tiszta az ügy.

 

Ha bárkinek van még tanácsa, amivel kiegészítené az enyémeket, szívesen fogadom kommentben. Remélem, eljön az az idő, amikor már tényleg nem tudnak félrevezetni. És remélem, lesznek olyanok, akiknek segítettem, hogy elkerüljék a hasonló helyzeteket.