A Google ismét a jövő felé nyúl

A Google új ötlete, amelyről az [o]rigón olvashatunk részletesebb, jelentős lépés afelé, hogy megvalósuljon egy scifi-álom, mégpedig az, hogy úgy készüljön számunkra útvonal az erre való műszerben, hogy az figyelembe veszi a pillanatnyi közlekedési viszonyokat, és dugó esetén gyors elkerülőútvonalat javasol.

Nagy léptékben ezzel az ötlettel lehetővé válik egy egyenletes terheléselosztás a közutakon, ami mindenki életét megkönnyítené.

Különös, mennyire hozzászoktunk ahhoz, hogy egy-egy ilyen tudományos-fantasztikus regénybe illő dolog egyszerre valósággá válik. A regényekben és a filmekben még mindig képtelefonokról álmodunk, miközben a Windows Live Messenger, a Skype, sőt a böngészőből futó Google Talk is lehetőséged ad erre már egy ideje.

GPS-ek segítenek minket a célunkhoz, a mosógépek kiszámolják a számukra szükséges vízmennyiséget, pendrive-on a zsebünkben hordozhatjuk a legfontosabb dokumentumokat, olvasnivalót, képeket, zenéket, programokat, a hibridautók akár álló motorral is száguldhatnak, a mobiltelefonok természetessé váltak. Az ötvenes és hatvanas évek scifirajongói ha hirtelen előreutazhattak volna napjainkba beleborzongtak volna azoknak a tárgyaknak a megismerésébe, amelyeket mi a legnagyobb természetességgel használunk naponta. Mi azonban nem is figyelünk rájuk, nekünk már az újabb kéne amúgy is az adott eszközből, és számunkra a scifit az őssejtkutatás, a nanotechnológia és a sötét anyag jelenti.

Chronotron

Idejét nem tudom, mikor játszottam utoljára olyan kétdimenziós ugrálós játékkal, amely komolyan lekötött. Most ismét találkoztam egy ilyennel, a böngészőn keresztül játszható Chronotronnal.

A játék története egyszerű: Chronotron egy időutazó robot, aki elveszett az időben és meg kell javítania időgépét, hogy hazajusson. Ellenfelei nincsenek, viszont segítsége sincs. Ha erre van szüksége, csak magára számíthat. Az időkapszula segítségével végtelenségig többszörözheti magát, ha újra és újra visszamegy az időben, így összetett feladatot is el tud végezni önmagával csapatban, mint ahogy Dr. Emmett Brown odaadott magának egy szerszámot a Vissza a jövőbe című filmben.

A játék nehézsége viszont az, hogy már az első mozdulatoknál előre kell gondolkodnunk, hiszen nem akadályozhatja meg önmagát abban, hogy korábbi példányai visszajussanak a gépbe, azaz nem hozhat létre időparadoxont.

A Chronotron bonyolult előtervezésre, és gördülékeny csapatmunkára tanítja a játékost, miközben rövid, de fogós feladványai jól kikapcsolják az embert.

Töltött cukkini

Ebédre töltött cukkinit ettünk. Egy internetes receptet kevertem anyukám receptjével, és a próba jól sikerült, finom lett az ebéd.

A cukkinit megpucoltam, hosszában kettévágtam, és kivágtam a magos részeket. Ezután az üregeket és a peremeket megkentem egy kevés olajjal, majd az üreget kibéleltem a sovány felvágottal. Ezután zöldségkeverékkel töltöttem meg, ami apró kockákra vágott paprika, paradicsom és vöröshagyma keveréke volt (meg is sóztam). A friss zöldségekre került még pár keskeny szelet felvágott, majd sajtcsíkok. A két fél töltött cukkinit ezután alufólia grilltálcán a sütőbe tettem. Maximum hőmérsékleten kb. 30 perc alatt megpuhult az alap, a sajt pedig ropogósra sült. Köretnek rizst ettünk hozzá.

A hozzávalók tehát a következők voltak: cukkini sovány felvágott sajt paradicsom paprika vörös hagyma olaj só

Korábbi receptek:
Mondolás tálbanfőtt

Üzenet az űrből

Jó rég nem írtam filmről itt a naplóban, úgyhogy itt az ideje, hogy ezt pótoljam. Sőt, a legjobb pillanat van most erre, mert egy olyan filmet láttam, ami sok mindennek nevezhető, csak hétköznapinak nem. Címe: Üzenet az űrből.

1978-ban forgatták, és mi tagadás, ordít róla, hogy készítőinek nagyon megtetszett a Csillagok háborúja. Félelem nélküli botcsinálta vadászpilóták, gonoszok elpusztítása magától értetődő reaktorrobbantással, meg minden. A trükkök mára nagyon vérszegénynek tűnnek, de a kor színvonalához képest szerintem egész jók voltak, és be kell vallanom, hogy a történet is sok váratlan fordulatot hozott. Mind közül talán a legmegdöbbentőbb az volt, amikor hős pilótáink simán eladták Emeralda hercegnőt egy gnóm plútóinak, hogy a pénzen alkatrészeket vehessenek maguknak.

Han Solónak még van mit tanulnia pofátlanságból.

A történet minden furcsasága ellenére szórakoztató volt, kellemes kis scifi, az átemelések és az egymástól borzasztóan idegen elemek hanyag összegyúrása ellenére egész önálló történettel. Ha valami mégis gondot jelentett benne, az a dramaturgia volt. Mondjuk a magyar szinkron rendezői sem tettek ki magukért, de az is biztos, hogy egy-két jelenetre ráfért volna az újrafelvétel.

Mindent összevetve azért azt mondom, ez egy olyan film, amiben vannak jó ötletek, és minden vérbeli scifirajongónak látnia kell, hogy végigizgulja vagy végigmosolyogja: ahogy kellemesebb.

Scififilmekről korábban:
Milla Jovovich (Az ötödik elem, Resident Evil, Ultraviolet) (a bejegyzést hamarosan újra feltöltjük)
A bárány és a fejvadász (A szárnyas fejvadász) (a bejegyzést hamarosan újra feltöltjük)
A feladat (a bejegyzést hamarosan újra feltöltjük)

Don Pasquale

Operában voltam. Donizetti Don Pasqualéját láttuk. Nagyon tetszett, jólesett az élmény! :) Találtam a youtube-on két duettet a régi szereposztásból (Gregor József, Miller Lajos, Rost Andrea), ezeket tettem be.

Nem a történet, a zene ragadott magával! és az, ahogy megvalósította a szerző a történetet, ahogy bemutatják az áriák a különböző helyzeteket, stb.

A komikus részek pedig általában tényleg komikusak voltak, igaz, néha elfogott az az érzés, hogy inkább tragédiába illő, ahogy elbánnak az öregemberrel (ld. pl. az első videón).

Szép vasárnapi program volt! Szívesen megnézném újra az előadást!