Egyszerű csokis édesség cukormentesen

Ez a bejegyzés a tejbegrízről fog szólni.

Nem tudom, mennyire gyakori étel egy átlag csak felnőttekből álló háztartásban a tejbegríz, de úgy tapasztaltam, hogy nem az. Én mégis viszonylag sűrűn készítek, mert

Férjem szerint a képen zöldnek látszik a tejbegríz, de valójában barna, hiszen kakaóval készült, nem moszattal.

• mindig van itthon tej és búzadara, akkor is, amikor semmilyen édesség nincs, de szívesen ennénk valami finomat
• nagyon egyszerűen és gyorsan elkészül
• cukormentesen édesítőszerrel is elkészíthető (a nyírfacukor, a Canderel és a Cologran bevált, de Steviával nagyon nem ízlett)

A tejbegrízt mindig kakaósan szerettem, de a cukor nélküli kakó (pl. Szerencsi kakaópor) nem keveredik el rendesen az édesítővel, így mindig keserű maradt a tejbegrízre szórva. Újabban ezért úgy készítem, hogy már a főzés legelején beleteszem a búzadara, a csipetnyi só, és az édesítő mellé a kakaóport, és így főzöm össze a tejjel. Nagyon finom csokis édesség készül így kb. 20 perc alatt. 

És még egy jó oldala a tejbegríznek, hogy a sűrűsége, az édessége és a csokissága bármilyen irányban változtatható attól függően, hogyan szeretjük, vagy mire vágyunk épp.

A szárító megszólal

- Önökért szárítok :) Használjanak bizalommal! - szólt a kézszárító a Nyelvtudományi Intézet mosdójában mosolyogva. Mert melyik másik hely is lenne alkalmasabb arra, hogy egy gép az emberekhez szóljon, mint az az épület, ahol többek között Kempelen Farkas beszélőgépének másolatát őrzik?

Téli csodavilág

Ma végre Budapestre is megérkezett a havazás, és elvarázsolta a várost. Nagyon jól jött a szürke napok után, bárcsak esne még, hogy tartósabb legyen! Ennyi maradt belőle estére:

Házi diabetikus csoki

Karácsonyra kaptam egy pingvines jégkockaformát, és hozzá az ötletet, hogy készítsek benne csokit, sőt, ami valahogy eddig eszembe sem jutott, diabetikus csokit. Hamarosan ki is próbáltam, és nagyon jól sült el.
A legjobb az egészben az, hogy míg a boltokban nem nagyon van választék diabetikus csokiból, és ha van, azok sem igazán finomak, addig én itthon olyat készíthetek, ami kedvemre való. Most mandulát és áfonyát vettem az alapcsokihoz, és isteni finom mandulás, áfonyás, és mandulás-áfonyás bonbonok születtek. Ráadásul előástam egy eredetileg sütéshez való szilikon formát is, aminek az aljában egy egész tábla mandulás-áfonyás csoki készült.

Kiindulás: a formák és az alapanyagok. Ezeken kívül még margarint is használtam.

Az áfonyát és a mandulát elrendeztem a formákban.

Gőz fölött megolvasztottam a csokit, miközben margarint is adtam hozzá.

A kész masszát beleöntöttem a formákba. A pingvinekkel nehezebb dolgom volt, mint a naggyal.

Kb. fél nap hűtőben töltött idő után ez lett az eredmény. 

A csokitábla megfordítva. És a pingvinek még mindig beszélgetnek :)

Farkas a meséből

Amikor az Ikeában először láttam meg a nagymamát evő plüssfarkast (vagy ahogy ők hívják: puha játékfigurát), nem akartam hinni a szememnek. Mivel a neten nem találtam a nyomát, amikor korábban be akartam linkelni valahova, úgy döntöttem, megörökítem. Mert bizarr, mert morbid, és mert gyerekeknek szánják. No comment.

A képen jól látható, hogy a nagymamát a farkas száján át gyömöszölhetjük a farkas hasába, ahonnan pedig kivehető, ha szétgomboljuk a farkas ingét.

Közben végül az Ikea honlapján is megtaláltam itt: LUFSIG Puha játékfigura Az áruház fényképe az enyémekhez képest vidám és barátságos. Szegény mosolyogva integető nagyi nem is gondolná, hogy a kedves és mosolygós farkas azért öleli magához ilyen meghitten, hogy a következő pillanatban jól bekapja.

Ez egy igazi Grimm-hű játékegyüttes!