Nem akartam azt a címet adni, hogy "A lyukasztó", viszont arról szeretnék írni, hogy ma megérkezett az eBayen rendelt egylyukú lyukasztóm, egyenesen Pekingből. Sokkal olcsóbb volt így beszerezni, mintha itthon vettem volna. (És megkönnyebbülés, hogy megérkezett, mert az ez előtti rendelésünk elveszett, ki tudja hol jár Ausztrália és Magyarország között...)
A gyűrűs naptáraknak az a különleges tulajdonságuk egy átlag gyűrűs mappához képest (leszámítva az anyagát, a zsebeit, a gyönyörű varrását, és hogy zárható), hogy nem lehet bele akármit lefűzni, ugyanis speciális távolságokban vannak benne elhelyezve a gyűrűk. Ha én bármit bele akarok tenni, nem csak a drágán vásárolható, előre gyártott jegyzet- és naptárlapokat, akkor két lehetőségem van: 1. veszek egy direkt az én filofaxom méretére szabott speciális lyukasztót, amivel egy mozdulattal elintézhetem a problémát, 2. veszek egylyukú lyukasztót, amivel hat karika bejelölése és hat mozdulat után fűzhetek le bármit. (Illetve a kézbesítést várva kifejlesztettem egy 3. variációt, amihez ceruza, vékony hegyű, görbe végű körömvágó olló, jó szemek és nem remegő kéz kell... de az csak a hagyományos A/4-es papír vastagságára jó, keményebbre nem garantált módszer.) Azért nem az 1. variációt választottam, mert amellett, hogy drágállottam, túl speciális. Ha egyszer veszek/kapok egy nagyobb vagy kisebb filofaxot, ahhoz már nem tudnám használni, vehetnék megint egy ahhoz passzoló méretűt. A 2. variáció viszont bármihez jó, csak be kell jelölgetni, hogy hova kell lőni a lyukakat.
Ma végre lefűzhettem a korábban erre a célra vett képeslapot és a holnapi konferencia programját is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése