![]() |
| Budapest nappal |
2017. július 21., péntek
2017. március 14., kedd
Mintás jegyzetlapok
Időnként belefutok irreálisan olcsó jegyzetfüzetekbe vagy jegyzettömbökbe különféle helyeken. (Ezeket most pl. 150 Ft-ért szereztem.) Lyukasztás után megy a gyűrűs naptárba, így hangulatos, mintás oldalakra lehet majd jegyzetelni bármikor.
2017. február 5., vasárnap
Itt a farsang
Itt a farsang, legalábbis a bölcsiben.
Nem volt sok választás a jelmezzel kapcsolatban, mert a gyerkőc utálja, ha a fejére teszünk bármit, és elég kritikus a fura ruhadarabokkal szemben, ha azok rajta vannak. Valahogy így született a Superman ötlet. Apa felhajtott egy bodyt, anya összedobott egy teljesen kezdetleges palástot, piros nadrágunk pedig már volt. Kedden egy Superboy megy a bölcsibe.
2017. január 20., péntek
Télország
A január sokszor olyan, mintha az ember egy mély gödör aljára pottyanna le a decemberből. A decemberi karácsonyi hangulat, ami fényeivel és illatával betöltötte a várost, és nap mint nap kellemes ünnepváró hangulattal töltötte el az embereket, eltűnik januárban. Ilyenkor általában marad a sötét, a hideg, és az ünnepi díszek hiányától kopár világ. De csak akkor, ha nem jön a helyére más!
Imádom, hogy napok óta igazi tél van! Hóban, jégen sétálunk nap mint nap, minden fehér, ahogy a tél a mesekönyvekben kinéz. Ez a prototipikus tél, ami értelmet ad a hidegnek. Azokban az években, amikor kimarad a hó, nem lehet úgy megélni ezt az évszakot, ezért nincs is értelme számomra: ha nincs igazi tél, akkor jöjjön helyette a tavasz! Most viszont olyan jó, hogy a kisfiam nem csak a mesekönyvekben látja a havat és a fehér tájat! Meg, persze, magam miatt is örülök neki. :-)
Bár macera ezer réteg ruhát felhúzni mindannyiunkra (meg lehúzni is), és bár néha könnyebb lenne szánkóval/korcsolyával közlekedni, mint babakocsival, de megéri! Gyönyörű a hó és a jég, nagyon szép az idei tél! :-)
Imádom, hogy napok óta igazi tél van! Hóban, jégen sétálunk nap mint nap, minden fehér, ahogy a tél a mesekönyvekben kinéz. Ez a prototipikus tél, ami értelmet ad a hidegnek. Azokban az években, amikor kimarad a hó, nem lehet úgy megélni ezt az évszakot, ezért nincs is értelme számomra: ha nincs igazi tél, akkor jöjjön helyette a tavasz! Most viszont olyan jó, hogy a kisfiam nem csak a mesekönyvekben látja a havat és a fehér tájat! Meg, persze, magam miatt is örülök neki. :-)
Bár macera ezer réteg ruhát felhúzni mindannyiunkra (meg lehúzni is), és bár néha könnyebb lenne szánkóval/korcsolyával közlekedni, mint babakocsival, de megéri! Gyönyörű a hó és a jég, nagyon szép az idei tél! :-)
2016. december 23., péntek
Év végi gondolatok
Karácsonyi filmek, mogyorós tejeskávé receptek és papírból kivágott hópelyhek helyett végül más témáról írok. Hiába, repül az idő, így a tervek sokszor maradnak tervek, különösen, mióta minden megváltozott.
És pont ezen gondolkodtam a hajnali mosogatás közben, hogy mekkora változás történt, és milyen nagy a hatósugara térben és időben. Hosszú, nehéz és fájdalmas folyamat áll mögöttünk, amivel keményen megdolgoztunk a boldogságért. Hihetetlen, mennyi mindent kellett megérteni és elfogadni, mire megláttam a csodát, és mire a 90% nehézség és 10% örömből a fordítottjára változott, és most kb. úgy jellemezném a jelent, hogy 90% az öröm, és 10% az a nehézség, ami még megvisel. Azt hiszem, ez így egész jó arány már! :-)
Elröppent ez az év, mert annyi teendőnk volt, annyi megoldhatatlant kellett megoldanunk, annyi teljesíthetetlent kellett teljesítenünk, és az egész életünket kellett lerombolni, majd újraépíteni, hogy mindenki kényelmesen és boldogan elférjen benne.
Köszönöm mindenkinek, aki támogatott minket! Köszönöm mindenkinek, aki türelmesen és szeretettel állt mellettünk, nem pedig kritikával és rosszallással. Köszönjük mindenkinek, aki nem akart ellenállni a változásnak, aki talált maga számára elfogadható szerepet az új színdarabban, amiben sokáig mi is csak kerestük a helyünket. Köszönjük mindenkinek, aki elhiszi, hogy kompetens felnőtt emberek tudunk lenni, amikor kell, és elfogadja, hogy rengeteg fizikai és lelki energiát fordítunk a mindennapokra, és nem sértődik meg azon, hogy semmi nem olyan, mint amikor még gyerekek voltunk.
Hálás vagyok a sorsnak a rokonaimért, barátaimért, ismerőseimért, szomszédaimért, hogy ennyien megmutatták, itt vannak velünk!
Kemény év volt 2016, megkaptuk a lehetőséget, hogy megdolgozzunk azért, hogy a boldogságunk szintet lépjen. És sikerült! :-)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)






