2011. május 16., hétfő

Kihagyhatatlan tavaszi italok

A hónapban két olyan különleges italt is ittam, amelyek annyira ízlettek, hogy mindenkivel megkóstoltatnám őket, és persze feltankolnék belőlük otthonra, hogy mindig kéznél legyenek.

Az egyik a KFC szűz mojito koktélja. Másfél hete ittam, amikor épp kutya meleg volt, hát ennél jobb frissítőt keresve sem találhattam volna. A hagyományos összetevőkből nagyon jó ízkombinációt hoztak ki.

Ha valaki szeretné otthon elkészíteni, a következőképp teheti meg.

Egy pohár mojitohoz kell egy fél felvagdosott lime, két kiskanál cukor, jég, szénsavas ásványvíz, és persze mentalevél. Ez utóbbi mennyisége a méretétől is függ. A KFC-s koktélban mindössze egy jókora mentalevél volt, de láttam már receptet, amely szerint 5-6 levél is kell egy pohárba.

A másik ital még ennél is különlegesebb. A Lidl áruházlánc időről időre olyan ételeket, italokat hoz forgalomba, amelyek teljesen hozzáférhetetlenek lennének nélküle. Ilyen az általuk forgalmazott, általam pedig különösen kedvelt indonéz rákszirom, vagy az aromás licsi, amellyel többnyire távol-keleti éttermekben találkozik az ember, és ilyen a mexikói hetek keretében kapható kaktuszfügelé is, amelyet most ittam életemben először.

Összetételét tekintve almából, kaktuszfügéből és lime-ból áll, gyümölcstartalma 42%. Íze savanykás és főképp édes. Hűtve különösen finom.

A kaktuszfüge a dobozon jobbra lenn látható piros, tüskés gömböcske, amely a fügekaktuszon nő. Valóságban több színben is előfordul. Dinnyére emlékeztető íze van, és tüskétlenítés után bármilyen formában fogyasztható.

A doboz a Sió gyümölcslé csomagolására emlékeztet. Az ismeretlen El Tequito márkától nem kell tartani, mert nem más, mint a Lidl saját bejegyzett márkaneve, amely alatt a mexikói ételeket és italokat forgalmazza.

Mivel mindkét ital szezonális, mindenkinek javaslom, hogy ha szeretné megkóstolni őket, minél előbb irány a Lidl meg a KFC, hacsak nem szeretné megvárni, mire legközelebb ismét szezonjuk lesz.


Hasonlók korábbról:
Téli teák
Csokis kézkrém és társai
Szörpverseny

2011. május 8., vasárnap

Színesen terítve

A terítő teljesen új, tegnap vettük, szép élénk zöld tavaszi színe van, valamivel élénkebb, mint a képen. Csakúgy, mint a lila szalvétának, amelynek formája, színe és díszítése is különleges. Az Intersparból származik szinte minden: a terítő és mindkét féle szalvéta, sőt még a paradicsom is. :)

 színes asztal

Hasonlók:
Fikusz
Őszi dekoráció
Babzsákfotelek

2011. május 7., szombat

Robotkatica és társai

A Sci-fi és tudomány rendezvény keretein belül részt vettünk egy rövid tárlatvezetésen a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárában. A technikatörténeti gyűjtemény nagyon sok érdekes dolgot tartalmaz számítógépektől kezdve mobiltelefonokon, mérőeszközökön, televíziókon át háztartási gépekig, és még sorolhatnám. katicabogár robotTermészetesen úgy, hogy ezek fejlődését és változását nyomon követhetjük a tárgyak segítségével. Nem csak tudományos szempontból érdekes a kiállítás, hanem különleges hangulata miatt, amit retro volta okoz, is érdemes megnézni.

A gyűjteményben megtekinthető a híres dinamó is, amelyet Jedlik Ányos készített.

A kedvencem az első magyar robotállat volt, a katicabogár, amely követi a fényt, és amikor sírni kezd (ha megnyomják valamelyik pöttyét), simogatásra nyugszik meg.

Még több részlet olvasható a kiállításról ezen a linken, ahonnan a fénykép is származik. Ajánlom mindenkinek a kiállítást, nagyon érdekes programot nyújt. A múzeum épülete Budán található a XI. kerületben, kellemes környéken, megközelítése nem okoz nehézséget. Keddtől péntekig 10 órától délután 4-ig látogatható, illetve minden hónap első szombatján 10-től délután 5-ig.

A múzeum honlapja, ahol még több információ és érdekesség olvasható: http://www.omm.hu

A robotkaticáról szól ez a hír is: Katicabogár.


Hasonló bejegyzések:
Mindent a szemnek... utazó kiállítás
Arany Vénusz
A májusi Galaktika

2011. május 4., szerda

A májusi Galaktika (254. szám)

Irodalmi tartalom

Robert Willey: A megszállás – Különös novella. Az elején a fegyverek jelenléte erős feszültséget teremt, ám a novella többi részében alig van bármiféle konfliktus vagy erőfeszítés. Inkább csak egy semleges hangú leírás az egész. Nincs benne magyarázat, kik jöttek és miért, és az sem derül ki, miért pont így lehetett őket elpusztítani. Annyit tudni meg belőle, így történt, és kész.


Erneszt Marinyin: Melegre várva – Jó írás. Egy bizonytalan pályán sodródó bolygó lepkeszerű lényeinek életébe kaptunk betekintést. Stílusa, története, mondanivalója egyaránt tetszett, eredeti megközelítése is érdekes.


Moskát Anita: Kelj fel, és járj! – Ez az érdekes hangulatú novella Magyarországon játszódik a jövőben, amikor már a betegségek, sőt a személyiség is testre szabható a tudomány segítségével, persze megfelelő ellenszolgáltatásért cserébe. Ahogy a Hasonmás című filmben, itt is egy próféta és egy vallás szegül szembe a technológiával. Hívők, hataloméhes manipulátorok és a tényfeltáró riporter. A történet az amerikai filmekben bevett figurákkal dolgozik, így könnyű egy-két bekezdéssel előre megjósolni, mi fog történni, de a csattanó nagyon izgalmas és elgondolkodtató.


Vittorio Curtoni: A fény – Borzongató történet egy titokról, amit a szerző sem ismert, ezért mi sem jövünk rá. Az egyetlen, ami megakadályozza, hogy elaludjunk a novellán, hogy széttagoltsága értelmezésre kényszeríti az olvasót. Olyan solarisosan mély akar lenni, de nem az.


Kis Zoltán: Gyilkos csatolás – A hónap témája: a novellák, amelyeket nem tudott befejezni a szerző. Hasonlít az előzőre, konfliktusa van, megoldása nincs. Ami klasszikus detektívtörténetnek indul, suta stilisztikájú agyrémbe megy át.


Brian W. Aldiss: Civilizáció – A harmadik és egyben az utolsó novella a magazinban, aminek volt értelme. Sok irányba nyúlik ki, miközben a változásról beszél, amely maga mögött hagyja az embert. Cseppet sem derülátó írás, mégis van benne valami, ami megmutatja, hogy a sivár jelen és a reménytelen jövő ellenére is érdemes élni. Ott a gyönyörű sziget és a nő. Meg kell látni, miért érdemes tovább haladni.

Egyebek

A Game Star adott egy cikket a Lego Star Wars 3-ból a lap elejébe. Színvonalas játékleírás, csak annyira részletez, amennyire mindenkinek érdekes lehet. Egyedül azt találom furcsának, hogy a folytatátos regény után ezzel nyit a magazin, ahelyett, hogy valami rövid, nívós novellával indítaná és későbbre hagyná az olyan tartalmat, amely nem feltétlenül érdekel minden olvasót.

A Nyaralás az űrben érdekes cikk volt, ráadásul olyan tényeket is találtam benne, amelyeket neten még nem olvastam, pedig rendszeresen szoktam tájékozódni a tárgykörben. Csak Tücsi szokásos pongyola stílusa zavart. Tetszene, ha a cikkek szövegezésekor is legalább annyira igényes lenne, mint amikor novellát ír, vagy épp bevezetőt a jövő forgalmáról.

A filmajánlók vegyes érzelmeket keltettek bennem. A Trónok harca már a csapból is folyik, de ezúttal meg tudtam, ez lesz az új Gyűrűk Ura. A marketingesek megnézhetnének már más fantasyt is, mert unalmas, hogy minden új fantasypalántát a Gyűrűk Urához mérnek. A reklámkampány alapján egyébként leginkább egy filmes Record of Lodoss War-klón lehet, megspékelve persze plusz vérrel-szexszel az eladhatóság kedvéért. A másik két filmhez, a Zonadhoz és a Vámpírokhoz kedvet csinált a cikk.

A Kitchen 2099-cikk amolyan Jetsons-konyhát mutat be: hogy képzeljük megvalósítani ma azt, ami csak generációk múlva lesz egyáltalán praktikus. A játékelméletes és a Puli Space-es cikkek érdekesek voltak, de a témákat jobban is kifejthették volna.

Összesítés

Moskát Anita novellája az a típus, amiből elkelne még több, és az Aldiss-novella is igényes scifi. Marinyin története is jó. A többi többi novella leginkább csak helykitöltő.

Különösnek találom a játék és filmleírásokat is a magazinban. Nem rossz, hogy itt vannak, de inkább látnék a helyükön is novellákat, vagy Nyaralás az űrben-féle cikkeket igényes kivitelben. Játékokról és filmekről bárhol olvasni ingyen, a színvonalas sci-fi novella az, amit a Galaktikától vár az ember.

Elképzelem az olvasót, amint kifizeti az újságot, és elkezdi olvasni. Nyitány: vérfarkasos-patkányos-folytatásos rémség, játékleírás, egy lapos novella, majd diákújság színvonalú cikk… Az újság negyven százalékáig nyelnem kell a ballasztot, mire végre kapok egy normális novellát. Szerintem érdemesebb volna valami rövid, frappáns, tőről metszett scifivel indítani, még akkor is, ha az az egyetlen normális novella az egész számban.

Szintén fura, hogy a száz oldalas terjedelemből 11 oldalfelületnyit tesz ki a Metropolisz Média / Galaktika önreklámja, ami reklámbevételt nem hoz, csak elviszi a terjedelem tizedét.

A számnak erős uborkaszezon zamata van, mindegy mivel, csak töltsük meg a számot. A tudományos vonal meg összekaphatná magát.


Scifi témájú olvasnivalók korábbról:
Arany Vénusz
A halhatatlanság halála
Az ehavi Galaktika (248)