Csendes vidéki kávézó Yokohama mellett

Először mangaként találkoztam vele a Mangazinon, ahol egy rajongói fordításban olvasható. A felhasználó, aki a honlapon Kogepan¹ néven ismert, stílusos és történethez illő nyelvezettel adta vissza magyarul a szöveges részeket. Pedig nem volt könnyű dolga, mert a manga világa és történetszövése olyannyira rendkívüli, hogy szinte idegen az európai gondolkodástól. Aligha írna amerikai vagy európai szerző ilyen hangulatú történetet. Pedig jólesik látni, olvasni, olyan mint egy tisztító fuvallat.

Amikor böngészem a mangát, szelíd és izgalmas események sorozata játszódik a szemem előtt. Ugyanakkor a rövid fejezetekbe szedett történet nemcsak gondolkodtató, hanem szöveggel-képpel egyaránt sokat ad.

Humora szeretetre méltó, de ami a legérdekesebb, hogy váratlanul és meglepő intenzitással képes a legkülönbözőbb érzelmeket felidézni bennem. Nem véletlenül van fejezetekre szedve – érdemes meg-megállni az elolvasásuk után, és egy percre véggondolni a látottakat. Olyan, mintha verset olvasnék.

Azért írok most erről, mert épp az imént néztem meg az egyik hatvan perces animét, amely készült belőle. Sok tekintetben olyan mint a manga, legalább annyira áthatja az a kimondatlan, de érezhető szomorúság, viszont sok szempontból más. Hogy mást ne mondjak, sokkal mozgalmasabb. A mozgókép dinamikája egy keveset elvesz a hangulatból, még ha más részről hozzá is tesz. Az animáció egyébként nagyon igényes, és színvilága is kellemes, bár ez is különös, hiszen a manga túlnyomó részt természetesen fekete-fehér.

_____________________
¹ Kogepan egy népszerű japán mesefigura egy kedves, kicsiknek szóló animéből.

Korábbi bejegyzések:
Mononoke Hime vs. Nausicaa
Laputa – Castle in the Sky
Millennium Actress

Szusi

Ami itt a fenti képen látható, az egyfajta szusi, amelyet egy kósza ötlettől vezérelve tegnap délután alkottam. A golyócskák belsejében lazac bújik meg.

Igazán nem tudnám megmondani, hogy milyen fajta szusi lett végül… A receptkönyv, amelyből dolgoztam, ezt már nem tudta. Itt a hálón pár oldal szerint ez a nigiriszusi, más oldalak viszont esküdnek rá, hogy a nigiri egész másként fest. Ebben a szusiban persze nem az alak vagy a töltelék volt a lényeg, hanem a rizs elkészítési módja, úgyhogy az egész kérdés lényegtelen.

A rizsnek valóban kellemes édessavanykás íze lett a só-bor-cukor-ecet fűszerezéstől, viszont a halmazállapota nem igazán jött be (pedig amúgy az is mintaszerű lett, csak nekem nem esetem). Ez azonban nem veszi el a kedvem attól, hogy legközelebb, ha módom lesz rá, ki ne próbáljam a valódi szusit.

Összetétel 2 személyre: 25 dkg rizs; 1 evőkanál édes fehérbor (eredetileg rizsbor); 1 evőkanál fehérecet (eredetileg rizsecet); 2,5 evőkanál cukor; 1 teáskanál só; Elkészítés:

A rizst megmostam, és feltettem főni. Elméletileg ugyanannyi víz kell, mint rizs, de nekem még fövetlen volt a rizs, amikor a víz már elfogyott alóla, ezért dupláztam a vízmennyiséget.

Miután a rizs felforrt, lefedtem, és leraktam takarékra, hogy megfőjön. Amíg főtt, megcsináltam az ízadó keveréket.

A kistálkában összekevertem a fehérbort meg az ecetet a sóval és a cukorral, amíg minden cukrot-sót fel nem oldott magában, amit csak lehetett. Rémes szaga volt, de ettől nem kellett megijednem.

Amikor elkészült a rizs, elzártam alatta a gázt, és tíz percig még lefödve hagytam állni. Utána egy tálba töltöttem, ráöntöttem az imént összekevert kotyvalékot, és kanállal jól összekevertem őket.

Megvártam, amíg kihűl a rizs, és megformáztam belsejében a kedvemre való töltelékkel (főként lazaccal csináltam, de karajsonkával talán még finomabb volt). A formázásnak kicsit gyurmázás hangulata volt, de arra figyelnem kellett, hogy nedves legyen a kezem, különben hozzám ragadt volna a rizs. Úgy csináltam, hogy a lazac és a sonka a szusigömb belsejébe került, de elméletileg lehet egy-egy kisebb gömb köré is tekerni a feltétet.

Korábbi bejegyzések:
Banánleves
Mondolás tálbanfőtt

Könyvcsomag

Elvertem ma egy kis pénzt a Bookline-nál. Három könyvet vettem. Elsőként Erich Frommtól A szeretet művészetét. Ezt már el is olvastam. Szerzője valahol fél úton van a lélekelemző és a filozófus között. Értelmesen, érthetően és tapintatosan beszél a témáról: mi is a szeretet, miért olyan fontos, és miért van, hogy az emberek többsége soha senkit nem szeret valójában.

A másik két könyv Carl Sagan két új kötete volt: a Milliárdok és milliárdok valamint a Broca agya. Sagan egyike azoknak az embereknek, akit mindenki ismer a földön, igaz, néhányan nem tudnak nevet társítani alakjához. Zseniális gondolkodó és űrkutató volt, az ő ötlete alapján született meg a SETI-program¹, és az ő érdeme a Voyager-szondán űrbe küldött aranylemezke, amely a Föld űrbeli elhelyezkedését, és az emberiség számos különböző nyelvének mintáját tartalmazza (mint holmi Rosetti-kő). És amúgy ő írta a Kapcsolat című regényt is, amelyből Jodie Fosterrel forgattak filmet.

Számomra azonban nem ezért fontos. A két tanulmánygyűjteményt azért vettem meg, mert egyszerűen remek esszéíró. Nem azért az, mert 1978-ban Az éden sárkányai című rövidtanulmány-gyűjteményére Pulitzer-díjat kapott. Hanem a díjat is azért kapta mert jó.² Egyszerűen érdekes, szellemes és megkapó módon tud írni. Mintha nem is tanulmányt, hanem novellát olvasnék, ha őt tartom a kezemben.

____________________________
¹ SETI: 'Search for Extra-Terrestrial Intelligence', 'kutatás földönkívüli értelem után' A tervezetről itt olvashatsz bővebben magyarul: seti.tavkapcsolat.hu
² Lehet, hogy furán hagzik, amit írtam, de sokan, akik szerzői díjakat kapnak, rettenetesen unalmas fráterek. Elég, ha Eco nagyképű terjengősségére gondolok. Brrr…

Korábbi olvasnivalók:
A nyári délutánok
A csavar fordul egyet